JÖNNEK A KÉPEK$type=ticker$hide=home$count=6$cols=2$label=yes

MÁSIK MAGYARORSZÁG

Két délutáni beszélgetés és egy új dokumentumfilm az idei fesztivál egyik kiemelt témájáról, a vidék jelenéről és lehetséges jövőjéről.

Július 31
Nagy Dénes Másik Magyarország című filmje Mezőszemere, egy átlagos alföldi falu 2013-as állapotát mutatja be. A vetítést a rendezővel folytatandó beszélgetés követi.












Augusztus 1.


Három szociológus, Kovács Éva, Váradi Mónika, Virág Tünde évek óta vizsgálja úgy általában a vidék és konkrétan a baranyai falvak helyzetét. A velük folytatott beszélgetés a rendszerváltás óta elmúlt több, mint húsz évről, a vidéki szegénység és gazdaság régi és új formáiról szól. A téma konkrétabbá tételét néhány olyan meghívott is segíti, aki mindennap a bőrén érzi azt, ami itt most csak egy órás „beszédtéma” lesz.

Augusztus 2.

A Gyáni Gábor történésszel folytatandó beszélgetés arra keresi a választ, miért alakul ki szinte minden országban a metropolisz és a vidék közötti ellentét és hol a helye a történeti variánsok között az immár jó százötven éves Budapest-vidék viszonynak.






A fenti témában egy beszélgetést is közlünk teljes terjedelmében (az ÉS engedélyével):


AHOL LÉTREJÖN EGY METROPOLISZ, OTT ELŐBB-UTÓBB AZ ANTIGLOBALIZMUS IS MEGJELENIK
Élet és Irodalom 2012 46. szám  
A főváros és a vidék kettőssége nemzetközi jelenség, de e viszony jellegében és történeti alakulásában sok az ország specifikus vonás. A Gyáni Gábor, történésszel készült beszélgetés a Budapest-vidék viszony különböző korszakait, az ezekhez kapcsolódó ideológiákat és azok hátterét tekinti át.
A főváros-vidék viszony minden országban automatikusan kialakult, amikor a 19. században létrejöttek a mai értelemben vett fővárosok?
Ez a fajta dualitás elsősorban azokban az országokban jelent meg, ahol a főváros világvárossá nőtte ki magát. Amikor ugyanis egy város milliós nagyságrendűvé válik, mind külső megjelenésében, mind társadalmi jellegében alapvető változások következnek be. A metropoliszokat nagy általánosságban a tudatos építészeti kialakítás, a közművek illetve a közlekedési útvonalak megteremtése és a társadalmi sokféleség jellemzi. Korábban a városok zsúfoltak és szűkösek voltak, ekkor azonban lebontották a városfalakat és megkezdődött egy – szó szerint – határtalan horizontális terjeszkedés. Míg korábban inkább az alacsony épületek domináltak, ekkortól kezdve a monumentális középületek és a bérpaloták adták meg e városok jellegét és a gyáripar megjelenésével meghatározó szereplővé lépett elő a munkásság.
A mintát Párizs teremtette meg és ez a minta más fővárosok közreműködésével még a kisebb városokba is leszivárgott. A főterek kialakításakor, a monumentális középületek megalkotásakor egyértelmű ez a fajta mintakövetés. A nyitott gondolkodású városvezetők szemében a nagyváros a modern haladást testesítette meg és a városfejlesztés egy-egy mozzanatának néha inkább jelképes, mint gyakorlati funkciója volt. Amikor például az alig harmincezer lakosú Szombathelyen megépítették az Andrássy út és az Oktogon kicsinyített mását és a jelentéktelen távolság ellenére villamossal kötötték össze a pályaudvart és a központot, azt kívánták jelezni, hogy lépést tartanak a korral.
Azt jelenti-e ez, hogy a dualizmus korában a vidék elsősorban Budapest pozitív sajátosságaira összpontosított?
A dolog ennél jóval ellentmondásosabb. Bár a vidéki városokban kisebb léptékekben és izoláltabb formában nyilvánvalóan hatott a budapesti minta – tökéletes példa rá Szeged árvíz utáni újjáépítése -, voltak olyan települések is, amelyek tudatosan nem ezt az utat járták. Ilyen volt például Debrecen, amely a maga cívis és kálvinista hagyományaira, a trónfosztáshoz kötődő Kossuth-kultuszra és nagy múltú magyar nyelvű oktatási intézményeire alapozva - szívesen látta és láttatta önmagát a kozmopolita Budapesttel szemben egyfajta autentikus magyar ellenfővárosnak. Ez is azt bizonyítja, hogy ahol létrejön egy metropolisz, ott előbb-utóbb az antiglobalizmus is megjelenik. Ez a gyökere a francia Párizs-ellenességnek, az osztrák Bécs-ellenességnek és a magyar Budapest-ellenességnek is. Annak idején a metropoliszok túl gyorsan, túl naggyá nőttek. Budapest népessége körülbelülötven év alatt az ötszörösére duzzadt és a kiterjedése is nagyságrendi változáson ment keresztül. Ez a kortársak számára egyszerűen feldolgozhatatlan volt. Ráadásul, Magyarország esetében a főváros aránytalanul nagy súlyát továbbnövelte a rendkívül kiegyensúlyozatlan magyar városhierarchia, mert azok a városok, amelyek Budapest ellenpólusai lehettek volna, ehhez túlságosan kicsik voltak.
A fővárossal való azonosulást mennyire nehezítette meg, hogy Budapest létrejöttekor a népesség többsége német anyanyelvű volt?
Ez már a reformkortól probléma volt, és mert Buda német jellege Pesthez képest is nagyon markáns volt, az egyesüléssel még inkább azzá vált. Ugyanakkor Pesten az átalakulás rendkívül gyorsan lezajlott, mert a bevándorlás felhígította a német többséget. Ezt a folyamatot az is segítette, hogy az új – immár magyar nyelvű – többség a változás és a modernitás hordozójának tekintette magát, önbizalmát pedig csak tovább növelte az a büszkeség, amelyet abból merített, hogy az ország visszanyerte nemzeti autonómiáját.
Budapesttel kapcsolatban már a dualizmus idején is visszatérő vád a kozmopolita jelleg, amelyet szinte mindig a zsidósághoz kapcsolnak. Miért lett a rohamléptekkel haladó zsidó asszimiláció ellenére a kozmopolita és a zsidó egymás szinonimája? 
A századfordulón Budapest lakosságának valamivel több mint húsz százaléka volt zsidó származású és a bevándorlók közül ők urbanizálódtak a leggyorsabban, illetve alkalmazkodtak legjobban a nagyvárosi kapitalista viszonyokhoz. A korábbi kirekesztettség következtében a zsidók olyan foglalkozásokat űztek, illetve olyanokra váltottak át – a kereskedelem, az ipar, a pénzügyek, a szabad foglalkozások területén -, amelyek a modern kapitalista piachoz kötődtek, így azt lehet mondani, hogy mennél több zsidó származású személy élt egy városban, annál modernebb volt a város jellege. Mivel az izraeliták látható módon, lényegében a kispolgártól a nagypolgárig épültek be a kapitalista város társadalmi szerkezetébe – a munkásságban alacsony a számarányuk -, és mert erős volt a korábbról megmaradt közhely, hogy a zsidók legfőbb tulajdonsága a nyerészkedés, szinte automatikusan az antikapitalizmus céltábláivá váltak. Ez nem feltétlenül csak ideológia, lehetett egyszerű attitűd is, mivel a kapitalizmus kárvallottjai sohasem szerették a kapitalizmust és az ő szemükben a kizsákmányoló tőkést a „zsidó” testesítette meg.
Az asszimilációval kapcsolatban pedig nem mellékes körülmény, hogy az évszázadok alatt meggyökeresedett ellenségkép miatt nagyon mély a zsidók és nem-zsidók közötti szakadék, amelyet a gyors asszimiláció sem hidalhatott át egyik napról a másikra. 
Volt-e bármilyen jele annak, hogy idővel mérséklődhet a Budapest és a vidéki városok mérete és súlya közötti aránytalanság?
Történeti kutatások kimutatták, hogy az 1900-as években a nagyrészt a Partiumban, Észak-Erdélyben és a Délvidéken fekvő jelentősebb vidéki városok a banktőke szempontjából zónaszerűen szerény ellensúlyt kezdtek képezni a budapesti banktőkével szemben. Magyarországon ez lett volna az első eset, hogy egy városegyüttes saját modern gazdasági erőforrásaikra és nem pedig a nagy budapesti bankok fiókjaira támaszkodva megpróbál pénzügyi autonómiára szert tenni. Ha ez a folyamat szervesen folytatódhatott volna, az aránytalanság is mérséklődhetett volna. De ugyanerre utal az olyan városok, mint Pozsony vagy Zágráb (sőt Kolozsvár) későbbi fejlődése is. Ezek esetében persze kétségtelen tény, hogy az adott államokban mindenképp kellett egy fővárost kreálni, de ezekben a városokban már benne volt ez a lehetőség.
Volt-e már a Monarchia idején is tudatos településfejlesztési politika, amely az egyenlőtlenségek mérséklését célozta?
Ekkoriban a városok, fejlesztéseik finanszírozásához, még nem számíthattak állami pénzekre. Jó példa erre Szeged, amelynek helyreállítása és átalakítása döntően helyi forrásokból, magánbefektetésekből és külföldi hitelekből illetve adományokból történt. A liberalizmus korában elvben mindenki csak addig nyújtózkodhatott, ameddig a takarója ért. Akkoriban az államnak viszonylag csekélyek voltak a bevételei, így ha támogatott projekteket, azt többnyire a hatalmi központként és nemzeti jelképként funkcionáló fővárosban tette. Ez a vidéknek nem feltétlen tetszett, de sokat nem tehetett ellene. Párizs esetében Haussmann azért kaphatott teljhatalmat és korlátlanul eszközöket, mert akkor éppen antidemokratikus volt a francia politikai rendszer. Bécs 1850-es években kezdődött átalakítása is egy lényegében abszolutista uralmi rendszerben történt. A nagyszabású budapesti projektek mögött is ott volt – például gróf Andrássy Gyula által képviselve - a központi politikai szándék, amely az állami sorsjáték bevételeiből és adókedvezményekkel érvényesítette akaratát, hogy a főváros legyen mennél monumentálisabb és reprezentatívabb. E prioritásnak vidéken vegyes volt a fogadtatása, bár azzal mindenki egyetértett, hogy a végre többé-kevésbé önálló Magyarországnak méltó fővárosra van szüksége, már csak azért is, hogy fel tudja venni a versenyt Béccsel. Németh László apja, aki a századforduló táján Nagybányán volt tanár, azt írta a naplójában: azért hozták fel a diákokat Budapestre, hogy „erősödjön a nemzeti öntudatuk”.
Az emberek fejében különváltak-e a budapesti épületek és a budapesti emberek?
Sajnos nem látunk bele a fejekbe, de a naplók alapján úgy tűnik, hogy csodálták a monumentális épületeket és tetszett nekik minden, ami új. Egy kisvárosból hirtelen nagyváros, nyugatias hely lett, tele érdekesebbnél érdekesebb újdonságokkal. Amikor például felépült a Soroksári úton a Központi vágóhíd, az emberek a csodájára jártak és büszkeség töltötte el őket, hogy ez az ő fővárosuk tartozéka. A budapesti lakosok és a légkör viszont már egy másik történet, mert a vidéki ember nem ismerte a tömeget és az számára elidegenítő élmény volt. Ezzel a jelenséggel, amelyet mi már megszoktunk, ők leküzdhetetlen kihívásként szembesültek.
Az első világháború után a Monarchia mindkét fővárosa nagyot bukott. Mennyiben hasonlít egymásra, illetve tér el egymástól Budapest és Bécs státusz vesztése?
Bécs sokkal nagyobbat bukott, amikor egy európai középhatalom birodalmi központjából egy kis ország fővárosa lett. Bécshez hozzárendeltek egy mesterségesen összetákolt, így soha nem létezett Ausztriát, melyben ismeretlen volt az osztrák nemzettudat, hiszen addig csak Habsburg patriotizmus létezett.  Bécs tehát nem az osztrákság, hanem a Habsburgok jelképe volt és bizonyos szempontból máig az maradt. A vizuális jelek többsége a Habsburgokhoz kötődik. Míg tehát Bécs egy birodalmi székvárosból provinciális főváros lett, Budapest státusza nem változott, „mindössze” az ország lett jóval kisebb és jelentéktelenebb.
A másik különbség, hogy Ausztriában az Anschlussig nem mondhatjuk, hogy különösebben Bécs-ellenes lett volna a politika. Magyarországon viszont a hatalom kifejezetten ellenségesen viszonyult a fővároshoz. Budapest ugyan megmaradt politikai székhelynek, de az itteni elit ostromlott erődben érezte magát. Horthyék a Budapest-vidék szembeállításból politikai tőkét próbáltak kovácsolni, hogy így teremtsék meg hatalmuk legitimitását. Azt ugyanis nem ők vívták ki maguknak, hanem a román hadsereg és a kisantant hadseregei illetve a nagyantant döntései. Erre pedig nemigen hivatkozhattak. Ezért kezdték hirdetni, hogy a vidék, az igazi magyarság érdekeit képviselik, és maguk mögött tudják annak támogatását. Ehhez kellett a parasztkultusz és az a mítosz, hogy Szeged megindult a megbízhatatlan Budapest ellen, az ő  küldetésük pedig az, hogy az utóbbit szoros gyeplőn tartsák.
A Horthy-korszak az 1919-es radikális baloldali hatalomátvételre hivatkozva Budapestet „bűnös városnak” kiáltotta ki. Miért volt alkalmas a Tanácsköztársaság néhány hónapja egy Budapest-ellenes ideológia megalkotásához?
Egyrészt azért, mert a bűnös város arra utalt, a főváros politikailag deviáns, hiszen a radikális baloldali forradalom idegen a magyar politikai hagyománytól, másrészt azért, mert az is benne volt, hogy olyan társadalmi erők bázisán jöhetett csupán létre, amelyek nagyvárosiak, kozmopoliták, tehát nem nemzetiek, nem vidékiesek.
A Tanácsköztársaság érdemi része egyébként Budapestre koncentrálódott és vidéken sok esetben csak annyi történt, hogy a korábbi vezetők alkalmazkodtak és átálltak, majd vitték tovább az ügyeket. A Tanácsköztársaság – ellentétben például 1956-tal - inkább csak egy fővárosi puccs, mint egy egész országot átható tömegmozgalom volt.
A vidékpártiságból az következik, hogy sikerül is csökkenteni a főváros és a vidék közötti távolságot? 
Bár történtek vidéken komoly infrastrukturális beruházások, például amikor „nyomorenyhítő tisztviselő lakásokat” építtettek, vagy a semmiből létrehozták a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemet,  a jóléti állam kiépítése – bár sokan szívesen elfelejtik, hogy a feléje vezető első lépéseket a Horthy-rendszer tette meg - nem vidéken, hanem a fővárosban kezdődött. Az olyan intézkedések, mint a kötelező társadalombiztosítás kiterjesztése, az ipari munkaidő szabályozása, a bérminimum meghatározása, a szülési- és a gyermeknevelési segély, stb., körülbelül egy millió ember életét könnyítették meg; ők pedig mind budapesti vagy Budapest környéki lakosok, mégpedig a modern nagyipari és kereskedelmi szektorok fizikai dolgozói voltak. Meggyőződésem, hogy ez egy Budapestre irányuló tudatos pacifikációs politika eredménye volt, amely a Tanácsköztársaság idején aktivizálódott proletariátus leszerelését célozta. Nem is sikertelenül. Az agráriumban dolgozó kistulajdonosokat és nincsteleneket viszont nem segítette hasonló szociálpolitika, a paraszti elégedetlenséget a Nagyatádi-féle földreformmal szerelték le csupán. Bár az így kiosztott apró birtokokból nem lehetett megélni, a földosztás révén támadt birtokosi tudat azonban politikailag nagyjából semlegesítette az agrárnépességet.
A főváros és a vidék megkülönböztetése a korszak választási rendszerében is tetten érhető, amíg Budapesten és tíz törvényhatósági jogú városban a szavazás titkos, vidéken – 1939-ig - nyílt volt.
Tehát miközben a Horthy-rendszer nem győzte ajnározni a magyar parasztot, az agrárvidéket cserbenhagyta és a vidék leszakadása ebben a korszakban egyértelmű tény. Ezt vették észre és fejezték ki a népi írók.
A Budapest-vidék szembeállítás a népi íróknál is megjelent?
Nagyon is. A fundamentalista népi írók (szociográfusok) – például Veres Péter – abszolút Budapest- és polgárellenesek voltak és a fővárost a nem-magyar, az idegen és ezekhez hasonló kategóriákban írták le. De Németh László vagy Karácsony Sándor is elképesztően Budapest-ellenesnek mutatkoztak. Ez utóbbi Budapestről szóló esszéiben arról írt, megnyílt végre a lehetőség, hogy Budapest valódi magyar várossá válhasson, mert addig az történt csupán, hogy az asszimilánsok játszották a magyart és elvárták, hogy a vidék hozzájuk hasonuljon. Pedig Budapest úgy válhat csupán magyarrá, ha maga is vidékies hely lesz. 
A Budapest ellenes ideológia megakadályozta-e a Horthy-rendszert abban, hogy a magyar kultúrfölényről szóló propagandájában felhasználja a világváros Budapest és az utódállamok új fővárosai közötti minőségi különbséget?
Az idegenforgalmi propaganda kiaknázta azt, hogy Budapest régen túl volt már azon a fázison, amibe a térség új fővárosai éppen hogy csak beléptek. Még Prágában is csak ekkor kezdődött el a nagyvárosi fejlődés, Bukarest és Belgrád pedig mind építészetileg, mind társadalmilag erősen falusias városok voltak.
A háború utáni, nem kevésbé ideologikus világ hogyan próbálta áthidalni a Budapest és a vidék között egyre mélyülő szakadékot?
Az ötvenes években úgy, hogy a – Rákosi által „vörös övezetnek” nevezett - elővárosokkal, Kispesttel, Újpesttel, Pestszenterzsébettel stb. megpróbálták gyengíteni Budapest polgári jellegét. Később pedig úgy, hogy gyárakkal és lakótelepekkel igyekeztek „szocialistává” átalakítani a városokat, így magát a fővárost is. Szemmel látható, hogy valamennyi város a korábbiakhoz képest ily módon egyneműbb lett, csakhogy ettől nem tűntek el az aránytalanságokból eredő lényegi különbözőségek.
Úgy tűnik, a rendszerváltás sem hozott ilyen tekintetben érdemi elmozdulást; az olyan régi klisék felelevenítése révén, mint például az, hogy a liberális Budapest nemzetietlen, ráadásul újból ideologikussá tette az egyébként sem teljesen harmonikus viszonyt Budapest és a vidék között



A REND JÓ DOLOG, DE CSÖKKENTI AZ INNOVATÍV MEGOLDÁSOK ESÉLYEIT.
Élet és Irodalom 2013 február 15. 7. szám 

A nagyvárosok vonzáskörzeteiben megindult szuburbanizáció még élesebb fénybe állítja az aprófalvas perifériák kilátástalan nyomorúságát, mellyel sem a rendszerváltás előtti, sem az az utáni rendszer nem tudott mit kezdeni. Kovács Katalin, szociológus, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa azt vizsgálja, merre billen a köztes zónák helyzete, illetve hogyan kerülhető el, hogy a polarizálódás végletes és egyben végzetes legyen az érintett vidéki térségek számára.
Van-e egységes európai meghatározás arra, mi számít vidéknek, mert e szó hallatán egy magyar, egy angol, vagy egy német egészen másra asszociál?
Volt és van egységes meghatározás, csak ez nem igazodik az egyes országok közkeletű vidék-felfogásához. Korábban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elfogadott egy kritérium-rendszert, amely a 150 fő/km népsűrűséget tekintette vízválasztónak. Az minősült vidéki településnek, ahol ennél alacsonyabb volt a népsűrűség, vidéki térségnek pedig az, ahol a népesség több, mint fele  élt vidékinek minősülő településen. Ez azért bizonyult problémásnak, mert előfordult, hogy a szűkhatárú falvak kiszorultak, városok pedig belekerültek a „vidéki” térségek kategóriájába, aminek tétje volt akkor, ha pályázati jogosultság kapcsolódott hozzá. Ezért 2010 óta az Európai Unió nem a települési besorolás alapján határozza meg a vidéki térségeket, hanem egy egységes térbeosztás szerint és a városok felől indulva: egy 1 km2-es négyzetrácsos felosztás alapján a 300 fő/km2-es népsűrűséggel rendelkező térségeket városi térségeknek, az ezen kívül rekedő területeket pedig átmenetinek vagy döntően vidékinek tekintik. Az Eurostat a tagállamok összes, a magyar megyéknek megfelelő terület-egységét beosztotta, ami végül összességében hasonló, de a korábbinál mégis kiegyenlítettebb besorolást eredményezett. Magyarország megyéinek túlnyomó többsége a döntően vidéki kategóriába került; azok a megyék jelentenek kivételt, amelyek népes, regionális hatókörű központtal és ezzel összefüggésben kiterjedt, sűrű beépítésű kertvárosi (szuburb) övezettel rendelkeznek, mint Pest, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar megye. Komárom-Esztergom megye kakukktojás, az ország legkisebb területű megyéjeként szintén az „átmeneti” kategóriába került, míg az egyetlen városi besorolást Budapest kapta. Persze az ilyen besorolásoknak alig van valami közük ahhoz, hogy az emberek mit tekintenek vidéknek, inkább statisztikai szerepük van és a döntéshozók számára jelentenek kapaszkodót.
Egyébként a számottevő eltérések miatt majd minden ország külön is meghatározza, mit tekint vidéknek, de e meghatározások alapját ugyancsak a népsűrűség képezi, legalábbis a vidékfejlesztés területén. A területfejlesztés kicsit más tészta, ott a népsűrűség mellett számíthat a városoktól való távolság vagy éppen a gazdaság ágazati szerkezete is. A magyar kontextust az teszi sajátossá, hogy nálunk a történeti fejlődés következményeként az emberek többsége mindent vidéknek tart, ami Budapesten kívül fekszik. A „vidéki” nagyvárosokban élőket ez különösen olyankor irritálja, ha ehhez némi lekezelő él is társul.
Mi az oka annak, hogy ma már nem a falut és a várost, hanem a régiókat állítják egymással szembe?
Az életminőség ma már nem különbözik olyan markánsan a városokban és a falvakban, mint korábban, mert nemcsak a komfortbeli, hanem a kereseti viszonyok különbségei is eltűnőben vannak, legalábbis a vidéki térségek egy részében. Ma már a falusiak nem kötődnek automatikusan a mezőgazdasághoz, a jellegzetes vidéki megélhetésmódok, életformák is kezdenek eltűnni. Néhány évtizede devianciának számított, ha egy falusi család legalább a zöldséget nem termelte meg saját háztartása számára, ma már ez nem így van. Néhány éve egy Somogy megyei kisfalu polgármestere azon kesergett egy fórumon, hogy „csend van a faluban”, az állattartás nélküli falu csendje. Bizonyára túlzott, de nagyon érzékletesen írta le a változás mértékét.
A városi életmódminták terjedése a generációváltással, a paraszti, „utóparaszti” életmódminták eltűnésével és a városi népesség tömeges kiáramlásával is összefügg, amelyet a jómód, vagy épp annak hiánya egyaránt előidézhetett a rendszerváltozást követően. Ez a folyamat minden nagyobb város környékén megfigyelhető, de persze Budapest tág vonzáskörzetében a legszembeötlőbb, ahol az elmúlt húsz évben körülbelül kétszázezer embert érintett. A kertes övezetbe vándorlás már a rendszerváltás előtt elkezdődött, de akkor még többnyire megmaradt a város keretei között és azt az körülvevő szűk falugyűrűben; olyan településekre gondolok, mint Nagykovácsi vagy Biatorbágy. Ma ez már egy széles – itt-ott Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád megyékbe is átnyúló – sáv, nagyvárosi övezet. A szuburbanizáció fő hordozója nálunk is a közép- és a felső középosztály volt, akiknek döntéseit a lakásprivatizáció kifejezetten felgyorsította, mert szinte egyik pillanatról a másikra az emberek tőkéhez jutottak és reális alternatívaként vehették fontolóra, hogy maradjanak-e a városban.
A városból kiköltöző szegényebb családok, gyakorta nyugdíjasok ugyanakkor többnyire egzisztenciális félelemből vállalkoztak erre a lépésre. Azok közül, akik abban bíztak, hogy ha gazdálkodnak, önellátásra rendezkednek be, megállíthatják a lecsúszásukat, a kiköltözés után egy-két évvel sokan a segélyezettek között találták magukat. Mások kellően realisták voltak ahhoz, hogy a nagyvároshoz kapcsolódó vasútvonalak közelében telepedjenek le, és ingázó életformára rendezkedjenek be. A döntés szabadságát illetően nagy a különbség a két csoport között, és mások azok a vidéki terek is, ahová költöztek: a módos középosztály a magasabb presztízsű, város-közeli, táji értékekben gazdag településeket preferálta, a megélhetési kényszer szorításában kiköltözők pedig a szuburb övezeten kívüli gyűrűt. Ennek határai illékonyabbak, belenyúlnak a kivándorlás által nem vagy alig érintett vidéki övezetekbe. Röviden: a városi ember viszonylag tömegesen jelent meg lakosként a faluban, miközben őslakos és kiköltöző egyaránt a városban talál munkát, legalábbis ez a leggyakoribb eset. Ez a kölcsönös térhasználat is az életformák kiegyenlítődése irányába hat.
Tehát ez egy pozitív folyamat?
Ahogy vesszük, a szuburbanizációnak vannak pozitív és negatív vonásai is; miközben a városkörnyéki falvak többsége a nagyváros részévé válik, eredeti falusi arculatát jórészt elveszíti, a beépítés sűrűbb és eklektikusabb lesz, helyenként túlburjánzó, ami a természet rovására megy. Nem véletlenül tiltakoznak helyi civil szervezetek a további beépítések ellen! Ugyanakkor az infrastruktúra rendszerint gyorsan bővül, a kereslet felhúzza az ingatlan árakat, a nagyobb népesség több szolgáltatást tart el, a gazdaság is fejlődik, bár ennek vannak korlátai. Ugyanis a gazdasági szereplők számára is vonzó a városkörnyék, bár számukra nem annyira a városgyűrűben élő, rendszerint magasan kvalifikált munkaerő fontos, hanem a hely, a jó forgalmi helyzet. Ezért nőttek oly gyorsan bevásárlóközpont- és logisztikai „dobozgyűrűk” a főutak városi torkolatvidékén. A lakóhely és a munkahely szétválása tendenciaszerűen fennmaradt a szuburbiákban, már csak azért is, mert a kiköltözők eleve ingázó életformára rendezkedtek be, termelő üzemektől (is) mentes, kertvárosi lakóhelyre vágytak. Döntésüket nem kis részben az esztétikum, az ízlésükhöz, beállítódásaikhoz leginkább közel álló vidék-képek, imázsok befolyásolták.
Hogyan írható le a városiasodó és a reménytelen nyomorba süllyedő régiók között elhelyezkedő zóna?
Itt őrződött meg a leginkább a korábbi falusias jelleg: kiterjedt közepes és kisváros-környéki övezetekről van szó, elsősorban a Dunántúlon, kisebb mértékben pedig Észak-Magyarországon és az Alföldön. E két utóbbi régióban a mezőgazdasági árutermelés mind a mai napig jelentős maradt. Egy a 2001-es népszámlálás alapján készült tipológiánkban a községek fele maradt mentes a „szélsőségektől”, a városi kiáramlás által érintett községek aránya 30% körüli volt és a falvak ötöde tartozott az elszegényedő, szegregációval kisebb vagy nagyobb mértékben érintett települések csoportjába. Mára azonban nagy valószínűséggel kisebbségbe került a „köztes” vidék, és tovább erősödött a polarizálódás.
A köztes kategórián belül most csak egy típusról, az elöregedő vidékről beszélnék. Minden régióban vannak ilyen – többnyire kis falvak –, ahol kihal, illetve ahonnan elvándorol a lakosság. Az elöregedés fokozatos folyamat, ezért az érintett falvak többsége eddig elkerülte a végzetes mértékű fizikai romlást, lakóik, míg erejük engedi, a régi mérce szerint tartják karban saját portáikat és ezzel a falut is. Ezért maradhatnak ezek a falvak piacképesek akár a betelepülők, akár a turisztikai vállalkozások számára, főként, ha hagyományos építésű házakkal rendelkeznek, szép természeti környezetben fekszenek, tehát van esélye annak, hogy bel- vagy külföldi betelepülők házakat vásárolnak. Sőt, az is előfordul, hogy baráti társaságok, városi értelmiségiek vásárolják meg egy-egy kihalt vagy a kihalás szélén lévő község omladozó épületeit és a maguk örömére vagy/és üzleti céllal rekonstruálják azokat. Ez történt a Baranya megyei Kánban vagy majdnem ez a Fejér megyei Vérteskozmán is. Ez is városiak térhasználatát jelenti a turisztikai, rekreációs funkciókkal „újraélesztett” falvakban.  Az ott berendezkedő betelepülő pedig – még akkor is, ha házát csak üdülőnek használja – hozzájárul az építészeti, társadalmi és természeti értékek megőrzéséhez. Igényessége, de az érdeke is ezt diktálja és a minta akár ragadós is lehet. Jó példa erre a Káli-medence, ahol tősgyökeres helyi polgárok, a várossal szakító meggyökeresedők, a kétlaki életformára berendezkedett betelepülők és az üdülőtulajdonosok együtt lakják a falvakat. A távmunka terjedése is számos elöregedő településnek nyújthat mentőövet. Persze az optimális az volna, ha az ingázó-távolságban lévő városokban munkahelyek jönnének létre – a falvak többségében illúzió ebben reménykedni -, de a válság közepette ennek kevés jele látszik.
Mennyire lehet felülről, állami eszközökkel növelni az elöregedő, de még „állóképes”   települések életesélyeit?
Nem nagyon. Itt inkább azon múlik minden, van-e helyben néhány kreatív ember, aki tudja, hol lehetne a település helye, tudja, honnan lehet forrásokat szerezni, mire kell ehhez pályázni. Ha ezek az emberek elég játékteret kapnak, csodákra képesek. A „csodák” azonban rendszerint egyedi esetek, helyi körülményekhez, helyi tehetséges emberekhez kötődnek. Egyik, a vidékkel foglalkozók körében jól ismert példa egy Tolna megyei kisközségben, Belecskán született foglalkoztatási modell, amely különböző jellegű támogatási konstrukciókat ötvözött és csatolt rá piaci lehetőségekre, hogy egész éven át munkát nyújtson kb. harminc falusinak. Kitalálója és lelke a falu polgármestere volt, a modell azonban megmaradt Belecska határain belül, s remélhetőleg nem esik darabokra megalkotója halála után sem. De említhetnék iskolatársulási vagy körjegyzőségi központot fenntartó aprófalvakat (mint Balatoncsicsó vagy Alsómocsolád); ezek helyi lehetőségekre, akaratra, „csapatokra” épültek és egyben további lehetőséget teremtettek. De kétségtelenül nem tartoznak a fősodorba s az új törvényi szabályozások vélhetően el is lehetetlenítik őket. A rend jó dolog, de csökkenti az innovatív megoldások születésének és fennmaradásának esélyeit.
Lehetett-e előre tudni, melyek lesznek a vesztes régiók?
Igen, hiszen a mai aprófalvas perifériák hagyományosan hátrányos helyzetű, elmaradott térségek. Ezekkel egyik rendszer sem tudott mit kezdeni, legalábbis tartósan nem. Az előző rendszer beágyazottsága és ideológiai kötöttségű elosztási mechanizmusai lehetővé tették, hogy állami eszközökkel tartsanak fenn olyan termelési szektorokat, amelyek a piacgazdaság körülményei között fenntarthatatlanok. A bányászat, az acélgyártás, a tömegterméket exportáló konzervipar, vagy az ezt kiszolgáló háztáji ágazat támogatása mind ebbe a körbe tartozott, és ezek összeomlása épp az elmaradott vidéki térségeket sújtotta a legjobban, abban az értelemben mindenképpen, hogy innen azóta is inkább csak mennek a gazdasági szereplők, mint jönnek.
Mindezt csak tetézi, hogy a kisfalvakban már csak a méreteknél fogva sem laktak magasan képzett emberek és a különböző szervezeti koncentrációs hullámok következményeként még az a kevés iskolázott ember is elköltözött, aki ott élt. Ráadásul ezek a térségek az egyik végletből a másikba sodródtak: míg korábban a bányák, az építőipar és részben a mezőgazdaság szinte korlátlanul felszívták a képzetlen munkaerőt, addig ma szinte egyáltalán nincs szükség képzetlen munkaerőre. Miközben a családok és az egész ellátó rendszer egyre kevésbé tudja a gyerekeket használható képzettséghez juttatni, a képzetlen munkaerő iránti kereslet nagyságrendekkel csökkent. 
Nem fenyeget-e idővel társadalmi robbanással, ha ezekben a térségekben a helyzet nem javul vagy még romlik is?
Szerintem a jelen körülmények között nem várhatunk nagy strukturális változásokat, ahhoz növekedés, források, erős gazdaság kellene. Az viszont még a lehetőségeken innen van, hogy az ellátó rendszer rászorultsággal arányos és probléma-érzékeny legyen, hogy oda és azt juttassa el, ahol, és amire szükség van. A legsúlyosabb válságövezetekben, a Csereháton és az Ormánságban például lényegesen több szociális munkásra lenne szükség, mint amennyit az önkormányzatok eddig alkalmazni tudtak. A célzott uniós támogatások, például a tanodák, a biztos kezdet gyerekházak és a mélyszegénységben élőket célzó más projektek néhány évig enyhítenek ezen, aztán a projekt végeztével, jó eséllyel folytatódik minden ugyanúgy, mint korábban. A megoldáshoz tehát az visz közelebb, ha az ellátórendszerbe épül az arányosítás. Kérdés, hogy a most kiépülő irányítási rendszer mennyire tudja közvetíteni felfelé a helyi problémákat, és mennyire tud muníciót szállítani lefelé, mert csak így lehet felpuhítani a területi értelemben is betokosodott szegénységet. Ez a most újra felálló középszinteken, a megyékben és járásokban dől majd el.
Ha nem ez történik, továbbromlik a helyzet és valóban nő a robbanásveszély. És ezek a lépések még korántsem eredményeznek tényleges megoldást. Abban reménykedem, hogy ha elindul a növekedés és az okos kohéziós politikával párosul, akkor az a megfelelő vidéki vállalkozásoknak nyújtott támogatásokkal újra az integráció felé tereli a most leszakadó vidékeket. De ha csak a városi gazdaságok szívóereje nőne, már az is megmozdítaná a falvakban feltorlódó szegénységet. Akár a távolsági ingázás, az idénymunka valamely formája révén, akár úgy, hogy az ott lakók fogják a sátorfájukat és elköltöznek.

RANDOM GALÉRIÁK A MÚLTBÓL$type=three$$cols=3$meta=0$snippet=0$source=random$rm=0$count=3

Név

1% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 30y 5. vonósnégyes a beremendi lakodalom a csemegepultos naplója a faun labirintusa a freskófalu legendája a gát a halottember a helység kalapácsa a hős a katlan a kézmosás fontosságáról a kisharsányi vőlegény a la carte kórus a lélek mélységei a mádia ördögei a mi osztályunk a nagyharsányi menyasszony a nagyharsányi óvoda programjai a napisten unokája és a tengeri sárkány lánya a pandamedvék története a repülés története a shakespeare-szakszervezet a show folytatódik a soha vissza nem térő a székely menyecske meg az ördög a te országod a vágy villamosa a very comeadic evening a világ bölcse a zsidó aaa címlap abdeljalil kodssi ablonczy balázs action hero ad libitum ádám almái adorjás ady/petőfi áfra jános agócs gergely agócs írisz ágoston béla ágoston gáspár ahogy esik úgy puffan ahogy te rá ajánló aladár egyedül van alagsor alföldi róbert alice kapka alkotótábor alma álmok ama amalia pereira amargant színházi műhely american corner amnesty international andfriends andrás lászló andrejszki judit andy vazul anima sound system annak is kell antigoné anyám tyúkja apacuka apáink kalapja apnoe apporto apró kis hazugságok apró paták apró-impro aradi kamaraszínház aralica borkert programjai aralica ibero hacienda aralica kert aranyakkord archívum arcofon duó arcofon trió árnyékban élők artner sisso artus asaran earth trio ascher ascher oszkár színház aszpik átlátszó víz legyen átrium galéria aura musicale aura segítőkutya alapítvány az anyósom az élet álom az én világom a mi világunk az étkezés ártalmasságáról az időnk rövid története az isten és a részegek az öngyilkos az ördög hárfái az ördögszántotta hegy az úrinő azt meséld el pista bábok babra babucs kriszta babylon bácska bakos búsulók bagi zsolt bakonyi alexa baksa-soós attila baksa-soós jános bal józsef balanescu balassa éva balázs barnabás ballabox balogh balázs balogh kálmán balogh tünde balogh viktória bandart bangó margit bánki berta bánki gergely banyamesék bányavakság barabás lőrinc quartet baraka baráti kristóf barcsai bálint bárdos zoltán bárka barna margit bartha kata bartók bartók béla zeneművészeti szakközépiskola kamarazenekara básits branka bata istván beatbox műhely beck zoli becker nóra beethoven ix szimfónia behumi dóri bekvart bélaműhely belső elhárítás benedek miklós benke grátzy benke pál benke paulina benkó bence berán gábor bérczes bérczes tibor berecz andrás berecz istván berecz mihály bereczki csilla beregszászi illyés gyula magyar nemzeti színház beremend beremendi kovácsműhely berki tamás bérletek besence open besh o drom beszélgetés beszélgetés 2016 beszélgetés 2017 beszélgetések a katlanban beszélgetések az életvégről bethlen téri színház betwixt bezzegakurvabeckek bicikli bíró eszter blum pince bob és bobek boban markovic orkestar bóbita bábszínház bocsárdi lászló bodó viktor bodobács műhely bodor tibor teskó bodyssey boebeck bogdán árpád bogdán lászló bognár szilvia bohemian betyars bohóc brigád bohóctámadás bóka bence boldog új élet bongobong bóra áron borbély alexandra borbély mihály borbély műhely3 borbély szilárd bornai szilveszter borsörmester both miklós both miklós udvara bozsik yvette böjte józsef böröcz andrás börtönrádió brasnyó brickner szabolcs bringával a katlanba brother kawa búcsúkoncert buda folk band budapest bár budapest pride budapesti józsefvárosi zeneiskola budzillus bujdosó bujdosó trió bujtor balázs bukta imre busz-színház bűbájos lakat büdös vornyik büszke uv-zöld nünüke cabaret medrano cactus truck cafes and citizenry project caligula calle del mundo caminus caminus 2016 caminus 2017 carmen cangiano carmen sita carpedignem castel felice vizsga catsandox chameleon days trio chillpince chris potter cifra műhely cifra szoba mérából cifra udvar cifra udvar programjai cigány ízek kavalkádja cimbaliband cimbora mesejátszóház címlap circus circus marcel cirkusz cirkusz 2015 cirkusz 2017 cirque du platzak classical claudia kraus cók-mók bábszínház compagnie les apostrophés concerto conclusion control studio cosí fan tutte cote de l'ile crossing cuhorka emese czitrom ádám csah tamás családi családi 2016 családi 2017 családi programok 2014 családi programok 2015 családi programok a katlanban csalló roland csángálló csángóblúz csányi jános cseh andris cseh antal cseh tamás cseh tamás archívum csémy balázs csere-bere placc cseri hanna cserihannák cserna antal csernik árpád csevej csibészműhely csigaház csík zenekar csikós attila csíkszerda csiky csillagszálló csiribiri csobánka zsuzsa csodalépés csokigolyó koncert csonka ibolya csontbrigád csuja imre csurgói gimnázium d.o.g. dancelab dancing graffiti danubia dargay attila dargó szilvia darjeeling daruka mihály darvas benedek darvas kristóf darvas krisztián darvasi lászló debreceni csokonai színház deer fellaz dekk dés andrás dés andrás quartet deutsch dévai balázs didier delannoy dil mastana dinyés dániel dinyés soma dip trio díszvendég díszvendég 2014 dj zöld dlrm dohány dohnányi zenekar dolce dollár papa gyermekei don giovanni don quijote döme dömötör andrás dömötör tamás dörnyei szabi dr dermot dragomán dragovácz ágnes dráva TSE dresch dresch quartet drog-stop duke bluebeard dumaszínház east balkán ebéd ed is off ed is on édes piroska ef zámbó effe label effects effectum egészségnap egressy zoltán egri bálint egri vár egy kiss erzsi zene egy őrült naplója egy pohár vörös vérré válik egyasszony egyedi péter egymás bábelében egypercé együttműködésben eklektrio elek ányos élmény kommandó élményfestés élő könyvtár élő márton első kétszáz évem ember tenyerében encuentros énekegyüttes énekvarázs english english summaries 2014 english summaries 2015 english summaries 2016 english summaries 2018 enyedi ildikó építész műhely epres attila érdi tamás erdős virág eric satie ernelláék farkaséknál erőss harmonik band értékmegőrző escargo hajója esélykikötő esélykikötő 2012 esélykikötő 2013 esélykikötő 2014 esélykikötő 2015 esélykikötő 2016 esterházy eszme eszter-lánc mesezenekar esztrád ethnofil etno liget etnoé eurakvilo európa kiadó evritingsz láj eztrád faág baráti kör fábián péter fabók mancsi bábszínháza fahidi éva fajkusz attila fajkusz banda fajok eredete faluturisták fándly csaba fanfara complexa faragó béla fassang lászló fata dani fedeles tamás feedback fehér andrás fehér balázs benő fejesztés alatt q fejlesztés alatt q fekete ádám fekete ernő fekete leves feldmár intézet felhangolva felhőfi-kiss lászló fellépők betűrendben felnőttek szabadságon fenyvesi gábor fenyvesi józsef ferenczi györgy fesztbaum béla ficza istván fillár istván film film 2014 film 2015 film a katlanban fine arts firkin fitwalk fláre beás banda flashmob foci fodor bernadett fodor tamás fodrásznő fogathajtó verseny fogd a kezem fondor és szerelem forgách andrás forte társulat fórum fölnevelő édesanyánk fpt fran palermo fredifr3d frenk frida kahlo friedenthal zoltán frim fram frontátvonulás furák péter fut a színház futás futó balázs futrinka fülöp bence fürdőavatás füzér katalin g szabó hunor g&g duó gábor géza gál tamás galapiat galaxisok garaczi garamvári gábor gasztroördög gayer mátyás géczi zoltán gémes antos general information generation impasse georgita máté dezső gera anita gera gábor gergye gerlits réka gerlóczy márton geröly quartet geröly tamás gézakékazég ghymes gilbert edit gilvánfai zenebona gingalló pécsi meseműhely giulia este otthon marad gnawa góbé goldenfeszt gólem színház gombaudvar gondnok göttinger pál gőz istván gran kino grecsó grecsó krisztián greenpeace greenway grencsó istván grencsó kollektíva grisnik petra grizzly vibrations grund gryllus gryllus dorka gryllus samu gubanc guelmino sándor gulyás gábor günsberger ákos gyalog a katlanba gyalogösvény gyáni gábor gyarmati fanni naplója gyáva gyémánt bálint gyenge lajos gyerekkuckó gyerekmegőrző gyermekképet a gyerekeknek gyetvai zoltán gyöngyös műhely gyöngyszemek a múltból győri vaskakas bábszínház ha most látnál tamás hagit yakira hahagáj hajdu szabolcs hajduk károly hajnóczy hajós andrás halálorgazmus halálos temetés halálratáncoltatott leány halas dóra halastó halász judit halász péter hallgatni akartam halmy györgy halottember hamlet hámori gabriella hámori máté hangember hangfürdő hangszerbemutató haraszti pince haraszti rezidens band haraszti sound system harcsa veronika harkány harmadik figyelmeztetés harmath olívia hárságyi pince harsányi attila harsányi bence határvonal hatok haumann péter havasréti józsef háy háy come beck hegedűs d géza hegymegi máté helecz dániel helené helló náci helység kalapácsa helyszínek helyszínek listája helytörténeti gyűjtemény henics tamás hepp trupp herczeg tamás herczku ágnes hermann ildi herminamező hernádi judit hervadó virágok hétágfa játszóház heted7 hétpróba hiperkarma hírek hírlevél hírlevél játék hofecker mátyás hofecker-molnár-baksa trió hoffer károly holland holnemvoltfa honvágy hoppart horváth csaba horváth istván horváth kristóf színész bob horváth viktor hősök temetője hrabal hrabal könyve hrabal összes hrabal-galaxis hrabal-vurstli hrabal100 hrutka róbert hullám hullám és gumikötél humble grumble duo hungarian studio orchestra hunyadkürti györgy huzella péter hűség i erzsébet idegen időbontás időjárás ifj vidnyánszky attila ifj zsuráfszki zoltán igazgyöngy igrice citeraegyüttes így tedd rá íjászat improvokál indit instant opera workshop interaktív népmesei egyóra interjú introduction intu intuíció trió irie maffia iroda irodalom irodalom 2014 irodalom 2015 irodalom 2016 irodalom 2017 irodalom a katlanban irtás istállómozi isten hozott istentelen ifjúság istvánffy kamarakórus iva bittova ivánovics bea iványi emese ivyz jam jancsovics máté jankovics anna jankovics péter jankovits lászló jarjabka ákos járó zsuzsa jasper stadhouders játék jaune toujours jazz jazz appreciation month jazz játszótér jazz world folk music jegyek jegyirodák jel jel színház jelena radan jelenben jelenkor jelentkezőknek jeles andrás jenei szilveszter jobbágy kata jon e marquette joós andrea joós tamás jordán adél jordán tamás jövoltköszönömkérekmég jövőtánc juhász gábor juhász tomi juhos jummodaddy junkie jack flash k2 színház kacagó gerle kacsó hanga kády galéria kaf kakasy dóra kákics kákonyi árpád kaktus kaláka kale lulugyi kálid rtúr kalotaszeg kamarás iván kanizsa csillagai kapcsolat kaposvári csiky gergely színház kaposvári egyetem kárász eszter karaván karavan familia karc kardos dániel kardos róbert karosi júlia kárpáti dódi kárpáti pál kárpáti péter karsai györgy karszalag kaszás attila kátai zoltán katarzis katlan-kupa katlanblog katlanblog 2010 katlanblog 2011 katlanblog 2012 katlanblog 2013 katlanblog 2014 katlanblog 2015 katlanbusz katlanfutás katlanjóga katlansztorik katona katona dóri julis katona lászló katona mozi káva kulturális műhely kecsek kecskeméti gábor keddek keleti élménytár kellár f jános immánuel kemény istván kemény lili kemény zsófi képek képhang-hangkép kerek istván kerekasztal kerekes band kerényi róbert kerényi zsolt kereplő keresztes tamás kereszthuzat keresztury tibor keresztül európán kéri kitty kermiz kerpely adél keserű imre keszthelyi réka kétely kezdhetek folytatódni kézműves kuckó kézműves műhely gyerekeknek kiállítás kiállítás 2014 kiállítás 2015 kiállítás 2016 kiállítás 2017 kiállítások a katlanban kicsi nyuszi hopp hopp kill the dandies kimi kincses gyula king automatic királyok és keresztek kirschner péter kis kikericsek kisantal tamás kiscsillag kísérleti adás kisesti kisharsány kisharsány-túra kisjakabfalva kiskovács attila kisördögtánc kiss diána magdolna kiss eszter kiss mónika kiss pisti kiss tibor kiss tibor noé kistehén kisteleki dóra kisvegyes knotik ildikó koccintás kocsmai verekedés kohlhaas kokas éva kollár-klemencz lászló kolompos kolonits klára koncert koncert 2014 koncert 2015 koncert 2016 koncert 2017 koncertek a katlanban koncz zsuzsa konrád györgy korniss péter korpás éva kórusok éjszakája kovács éva kovács gábor kovács gabriella kovács gerzson péter kovács kristóf kovács krisztián kovács udvarház kovács zsolt köles ferenc körforgás kőrizs imre kőrösi zoltán kővári eszter sára kövek a zsebben kövér andrás kövi köves slomó közelítés egyesület közérdekű közlekedés közöspont krámer györgy krasznahorkai kripli mari kristán attila krisztik csaba kritika kritikai szalon kubalibre kucok kucserka zsófia kultúr találka kupé kutyaharapás különbéke la belle epoque la tresca lábam termett a táncra lackfi jános laczkó péter vándorfényképész lajkó félix lakótársat keresünk lampion láng annamária lantos zoltán lass bea lászló boldizsár lászló lili lászló zsolt láthatatlan állomás látogatói ászf látókép ensemble lázár domokos lázár kati lazippo le skeleton band leenane szépe legát legesleges legyünk a föld barátai lékkör lékó tamás lélektér lénárd kata lengyel brigi lenthár balázs leonard cohen leonce és léna les garcons trottoirs les touffes krétiennes leszámolás velem lift szakkollégium light in babylon like a rolling stone liliom literature little g weevil location lóhair-e london lou reed lovasi love and money love band loveshake lőrinc katalin lőrincz sándor lőrinszky attila ludmány dénes luigi fusani lukács miklós maár gyula mácsai macskafogó macskák esernyővel madár a víz alatt made in pécs díj magdalena mandura magvető magyar alipecia areata közösség magyar képzőművészeti egyetem magyar narancs magyar színház majdnem 20 major judit makranczi zalán malatinszky borudvar malter filmfesztivál manhattan short manic freak manna produkció manoamano manoya marco bell marco pasinetti marí és max marie márjánovics diána márkos albert márkuszínház márta istván martinkovics máté marton lászló másik jános másik magyarország maszmók afrikában máté gábor máthé zsolt matrica matt b matta lóránt máv mediawave megnyitó megyeri andris méhes károly méhkasaula mellettünk melodisztik mélyrepülés menedék menetfény menta'liget mentes júlia mentés másként menzel menyhárt jenő mennyekbe vágtató prolibusz mese a tűzpiros virágról mesekotyvasztó meseladik messaoudi emina mészáros máté mészáros sára meszecsinka mezítlábas menza mezítlábas zenészek micsoda dániel míg fekszem kiterítve mika jovancic milea mindenki miskin herceg mitch&mitch mizsei zoltán mkb társulat mobiltöltő modern art orchestra mogyoró kornél mohácsi norbert mokos pince moldvai kiss andrea moldvai lászló molnár gusztáv molnár gyuri molnár krisztina rita molnár levente molyolda momentán társulat mondasz tesséket mongooz and the magnet montanaro móricz zsigmond színház most fesztivál mozart mozart-kommandó mr irish bastard mu színház mucsi mucsi zoltán muhi zsófi mulandó mulatság murál morál mező murányi tünde muriel muruya muzsik és volkova muzsikás müller péter sziámi műsorfüzet müszi művészetek völgye művészeti tábor művészi hordók nagy ádám nagy dániel viktor nagy dénes nagy józsef nagy mariann nagy petra nagy viktória éva nagy zsolt nagykanizsai gólyalábasok nagypál gábor nagyvárosok máriája nappali narancsrevü narancsterápia náray erika natasa pavlovskaya nechl nóra négy utolsó ének négybé nehéz neil young sétány nem tudni hogyan nemcsaksanya nemes gábor kölyök nemes nagy ágnes művészeti szakgimnázium nemes péter nemes takách kata nemes-horváth orsolya németh juci németh kriszta németh levente nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nemzeti táncszínház neofolk népmesei egyóra néprajzi múzeum néptánc nézőművészeti kft nikola faller nikolas field nincs ártatlan kép nincs számukra hely nincstelenek notice to applicants novák csaba novák erik novák jános novecento nublao nyári oszkár nyári szilvia nyáry krisztián nyitrai lászló nyugat offenbach oláh ibolya olasz istván olasz&magyar zenei műhely olivero sukh mahal ollé erik olvasóliget ónodi eszter opera operabeavató operakalauz óperentzia orbán borbála orfeum orgona óriás orlai ormánság zöldút orosz ákos orosz dénes oroszlán anikó orvos osonó színházműhely oszkár telekocsi osztálytársak voltunk osztroluczky sarolta ökrös csaba önkéntesek ördög bor ördög tamás ördögi vylyan-konyha ördögkatlan házaspár ördögkatlan nemzeti kórus ördöglegenda ördögök vizsga ördögtánc ördögtaxi ördögtúra örkény mozi örkény színház örkény-vurstli öröm a zene ősi pince őszirózsa nyugdíjas klub összes helyszín programja ötvös andrás őze áron p müller péter p. müller péter paál istván paczolay béla pácser lászló pál andrás pál család pál istván szalonna palacskó józsef pálfi ervin palimo story pálmai anna pálné kovács ilona pálúr jános palya bea pályázat panchan paniks paniks duo pannon filharmonikusok pannon tükör pannon tv pannonia allstars ska orchestra panuki krisztián papaver cousins parasztopera parno graszt parti nagy lajos parti nóra passport control pásztorhóra pazsó pécsi bölcsész udvar pécsi bölcsész udvar 2016 pécsi faág baráti kör pécsi ikonok pécsi légitársaság pécsi nemzeti színház peer krisztián pelsőczy réka penguin souns system periszkóp rádió persona non grata pesti magyar színház pesti magyar színiakadémia péterfy bori péterfy-novák éva pethő gergő petőcz andrás petri györgy pettendi szabó péter petz annamari philipp györgy pianínó pimplin pink mojos and the fuckfaces pintér béla pion istván pirisi lászló piros kakaó pittman marci pittman zsófi pizsamátor play sátor podhorszky gábor poklade polgár panzió póló pólógyár polonyi artemisz porteleki áron pöszemaszu praktikum praktikus presser gábor pressphoto presszó tangó libidó pribojszki mátyás privát történetek privlaka professores program programelőzetes programfüzetek haladóknak programok a beremendi kovácsműhelyben programok a cifra teraszon programok a focipályán programok a kisharsányi focipályán programok a kisharsányi nagyszínpadon programok a kisharsányi templomban programok a kisharsányi templomkertben programok a kisharsányi torneteremben programok a kovács udvarházban programok a nagyharsányi faluközpontban programok a nagyharsányi iskolában programok a nagyharsányi templomban programok a nagyharsányi tornateremben programok a nagyszínapdon programok a narancsligetben programok a palkonyai faluközpontban programok a palkonyai templomban programok a pincesori kisszínpadon programok a sauska pincészetnél programok a szoborparkban programok a teleki kertben programok a teleki ligetben programok a villánykövesdi faluházban programok a villánykövesdi parkban programok a villánykövesdi pincesoron programok a vylyanon programok az árokpart bárban programok az esélykikötőben programok az óvodaudvaron programok beremenden programok egy térképen programok kisharsányban programok nagyharsányban programok palkonyán programok villánykövesden prókai ágnes psyché psycho mutants psziesztaband pte művészeti kar puchner birtok punnany massif puskás péter puszi quimby rába roland rackajam rácz livi radák jános radnóti ifjúsági műhey ráduly misi rainer-micsinyei nóra rájátszás ránki dezső ratkóczi huba rátóti zoltán reart reggeli régi címlap régimódi bohóctréfák reichart edina renaichance rene trossmann reneszánsz konyha rengeteg renyagyár requiem retextil rétfalvi tamás réti adrienn retro pc révai sára reverze rezes judit richard strauss ricsárdgír rivaldafény roberto zucco rock-lit-era rohmann ditta rokka csoport rokokó rosé rólunk írták roma csillagok roma hungaricum romengo romungro roszik hella rozgonyi gergely rozs tamás rögvest röhrig géza rubik ernő zoltán ruska & mica rusznyák gábor rutkai bori sajtó sajtófotó sajtótájékoztató sam redbreast wilson sándor józsef sansz filmklub sansz játszótér sansz matiné santa diver santai sárik péter sárkány sanyika sárközy zoltán sárosdi lilla satie-maraton sator quartet saul fia sauska lounge sauska udvar programjai schein gábor schell judit scherer péter schilling árpád schneider jankó schruff milán sebaj színház sebestyén márta sebhelykiállítás second life secret man semegi zoltán semmi sena serdu projekt servet séta a szoborparkban sex drugs gods rocknroll shakespeare shakespeare kortárs tükörben shekespoetry shylock siegal síklaki istván siklós spa simkó kati simon edina simon kornél simon márton simor ágnes simorág tánccirkusz simply english singas project sinha róbert sipos imre sipos vera sirály sisso 2013 slam poetry slam-busz snétberger sociopoly sofi oksanen soha senkinek soharóza somesong somodi h szilárd sorbonne sexual sorszám sorszámgép soul chambers sóvirág söndörgő sötétben látó tündér specko jedno spiró györgy spolarics sprok antal sramó gábor stefanovics angéla stolen symphony stop motion studio k sugár miklós summary summer rebellion surman edit susotázs suzuki kimiyosi svejk svjata vatra sylvia leidemann symphonic brass quintet syrius legacy szabad ötletek jegyzéke szabadkai népszínház szabados györgy szabados lászló szabadság egyenlőség párkapcsolat szabó balázs bandája szabó benedek szabó borbála szabó győző szabó máté szabó réka szabó sándor szabó szonja szabó zoltán szabó zoltán attila szacsvay lászló szájlent klasszikal diszkó szakmai beszámoló szálinger balázs szállás szalóki ági szandtner anna szántó istván pokidoktor szársomlyó nép-táncz csoport szarvas józsef szarvassá változott fiú szatmári juli és zenekara szavazás szekszárdi gitárkvartett szélben szállók szeleburdi család szeleburdi gáspár szélkiáltó szemző tibor szent efrém szent györgy iskola szent györgy iskola blogja szentesi horváth mihály gimnázium szentimentálé szép ernő szerbhorváth györgy szerencsés találkozások szeret zenekar szeri viktor szevasz cseh tamás szfe150 szigorúan ellenőrzött vonatok szikszai rémusz szilas miklós szimbola színes gyöngyök egyesület színház színház 2014 színház 2015 színház 2016 színház 2017 színház a katlanban színház- és filmművészeti egyetem színműveletek szirtes edina mókus szívszakadtig szkéné szobor szoborpark szociopoly szokatlan szokolay dongó balázs szókrátész védőbeszéde szolláth dávid szolnoki apollónia szomorné kukorelli edit szorcsik kriszta szőke nikoletta szőke szandra szörényi levente szponzorbérlet sztalker csoport szubjektív kisharsány szukernyik tamás szűcs krisztián szűcs nelli szűcs qka krisztián szvetnyik kata táblázatok tabu tájdíj takács géza takács kati takács lászló takács nóra diána takacsbelane takáts eszter takátsy péter taktak találj címet találkozások tamara obrovac támogatók tánc tao táp színház tapasztalt ecsetek tapasztó ernő tappancs műhely tárnoki márk tarr béla tartuffe tasnádi bence tasnádi istván tatabányai jászai mari színház taxi teatr na walizkach teatr osmiego dnia técsői banda téka tél telefondoktor tengler gergely tg tenke istván tenkes kapitánya kalandjáték tenkes TE tenkes teljesítménytúra tenkes zenekar tenki réka teremtés térey jános téri sándor térkép terminál workhouse terralegenda testről és lélekről the allreadies the beans the durgas the garden the irish coffee the island the mindblow the qualitons the ramadogs the tablespoon thealter theatre thuróczy szabolcs tickets tiger lillies tímár katalin tindia tiszta szívvel dúdolok tisztaszínház titkaink titkos társulat tókos attila toldi tomas opitz tompa andrea tompos kátya tóték tótferi tóth andrás tóth árpád tóth géza tóth istván tóth krisztina tóth lajos tóth orsolya tóth viktor tóth zoltán tökmag tom és hórihorgas tom törőcsik történetek trafó20 tranzdanz trill trio a trio afium triplet trouble in tahiti tudnivalók túronyi helyőrség tutti cantabile tündérkert tűnékeny tünet együttes udvaros dorottya újszászi dorottya újzenekar uknow duo ulickaja ullmann mónika ungváry krisztián upor andrás urban voodoo machine utca-szak űrdöngölők vacka rádió vádli alkalmi színházi társulás vadonleső vágtázó csodaszarvas vajda milán vajdai vilmos vaklárma vakság valcz péter vallai fesztivál változás van valami bejelentenivalója váradi mónika váradi porta várady szabolcs váratlanul varga anikó varga donát varga livius várkonyi csibészek városi túlélő varró dani vas erna vasárnapi gyerekek vastag gábor vaterland vecsei h miklós védelmi terv vedres csaba védtelenek veiszer alinda veled kerek véletlen velosophie venti chiavi gitártrió véradás verdi videó videoblog 2014 videoblog 2015 videoblog 2016 vidnyánszky vidovszky víg mihály víg végnapok viktor balázs viktor rizsakov világ civiljei egyesüljetek villánykövesd villánykövesdi vőfély vilmányi benett vinnai andrás violin király és hanga királykisasszony virág tünde visinata kontrol vitéz lászló bábjáték-automata vizeli balázs vizin vocapella vojtina bábszínház volosi vörös vörös róbert vuk vylyan wahorn wahorn airport walny teatr wanderers watta cirkusz webcam weiner sennyey tibor weöres sándor weöres-vurstli wh wifi winegret wombo workship workshop workshop 2017 workshop archív workshop feliratkozások workshop feliratkozások 2017 workshopok a katlanban xtreme blues dog xy flies yagit hakira you-topia zakariás máté zakariás zalán zalaegerszegi leánykar zalaegerszegi pálóczi horváth ádám zeneiskola leánykara zanzinger zányi tamás zebulon proekt zen zene-bona beás hagyományőrző együttes znamenák istván zoltán áron zoltán gábor zombola péter zöld 08 zöld kerékpár zöld rosé porta zuhanórepülés zzaj.h trió zséda zsolnay negyed zsótér zsubori ervin
false
ltr
item
11. ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL: MÁSIK MAGYARORSZÁG
MÁSIK MAGYARORSZÁG
http://3.bp.blogspot.com/-rTrYFmv_v-I/UbGxQ_56bmI/AAAAAAABrEQ/xYc9wbtgaWM/s200/bukta.jpg
http://3.bp.blogspot.com/-rTrYFmv_v-I/UbGxQ_56bmI/AAAAAAABrEQ/xYc9wbtgaWM/s72-c/bukta.jpg
11. ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL
http://www.ordogkatlan.hu/2013/06/masik-magyarorszag.html
http://www.ordogkatlan.hu/
http://www.ordogkatlan.hu/
http://www.ordogkatlan.hu/2013/06/masik-magyarorszag.html
true
874411630608914615
UTF-8
Nincs találat. ÖSSZES Tovább Válasz Válasz törlése Törlés szerző Címlap OLDAL CIKK Lásd mindet MÁS OLVASNIVALÓ A TÁRGYMUTATÓBAN ARCHÍVUM KERESÉS ÖSSZES CIKK Nem találtunk ilyen cikket. Vissza vasárnap hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vas ke sze cs p szo január február március április május június július augusztus szeptember október november december jan feb márc ápr május jún júl aug szept okt nov dec az imént egy perce $$1$$ minutes ago 1 órája $$1$$ hours ago tegnap $$1$$ days ago $$1$$ weeks ago öt hétnél régebben követők követés EZ A TARTALOM ZÁROLT Megosztás a megtekintéshez Másold a teljes kódot Jelöld ki a teljes kódot Minden kódot kimásoltunk Nem tudjuk kimásolni, használd a billentyűzet Másod-Beilleszt parancsait