Kiállítás nyílik a pályáját rajztanárként kezdő Cseh Tamás gyerekkori rajzaiból, képzőművészeti tanulmányai idején készített műveiből, indián témájú alkotásaiból, valamint metszetei és öt-hat festménye is lesz látható az Ördögkatlanban.

„A mechanikai géniusz, Lois 1950-ben született Tatabányán, és itt is nőtt fel, Magyarország és a magyar szocializmus egyik ipari fellegvárában, tönkrement gépek és egyéb roncsok között. Az új, iparosodott társadalom idején Lois egy olyan újfajta folklórt igyekezett kialakítani és meghonosítani, amely a posztmodern individualizmuson és az internacionalitáson nyugszik. Lois munkaanyaga a gép. A hideg szerkezeteket szenvedélyes, művészi léttel ruházza fel és szoborszerű hangszerként kelti őket új életre. Munkái megmutatják az Ipari Forradalom gyors hanyatlását, de egyúttal a jövő új „hangjait" is megszólaltatják. A végkifejlet komplex, enigmatikus és irracionálisan romantikus. A művek háromféleképp jelennek meg: először, mint mozdulatlan szobrok, aztán mozgásba lépnek (néha fényt bocsátanak ki), végül mozgásuk mellett hangjuk is megszólal." (Konkoly Gyula, 1992)

Lois Viktor óriás mobilszobrait és szoborhangszerei is kiállításra kerülnek, a rendhagyó tárlatot interaktív hangszerbemutató és koncert is kíséri.

Kiss Tibor, ef. Zámbó István, Cseh András valamint Simon Edina és Surman Edit épületinstallációs happeningje.

Két napon át díszvendégünk, Kiss Tibor vezényletével és a katlanlakók bevonásával kortárs művészeti tárlat készül Nagyharsány szívében!

Míg Tibi ef. Zámbó István képzőművésszel és Cseh Andrással (fővédnökünk fiával) festékkel és ecsettel, addig Simon Edina és Surman Edit (a kisharsányi templom tavalyi „madárkás lányai") mesebeli kerámiáikkal idéznek meg egy álombéli „Elsüllyedt világot".

"...ezekben a rajzokban mindig történik valami fontos, a fontoson pedig azt értjük, hogy nézed a rajzot, és egyszer csak fájni kezd." (Darvasi László)

"...nem tartom magam képzőművésznek, nem kötnek az irányzatok béklyói. Azt rajzolok, amit akarok, meg amit tudok." (Háy János)

Garamvári Gábor vagyok a Bárka Színház fotósa és a csillagok szerencsés állása miatt a Fesztiválé is. Szakmámat tekintve fotóriporter, bár a szó szerinti értelmében ritkán űzőm. Jobban szeretem a mélyebb anyagokat, amikor van idő elmerülni a témában. Valószínűleg innen ered a mostani, a Fesztivál ideje alatt látható "Köztes világ" című képanyag is. Kíváncsi voltam mi van a Fesztiválok közötti időben az Ördögkatlan településein és hogyan lehetne ezt a "köztes világot" összekapcsolni azzal az időszakkal, amikor több ezren lepik el a három falut. Ennek a kísérletnek az eredményei lesznek láthatók a kiállításon.

„Szomszédom, Cseh Tamás" - Jordán Katica kiállítása

Jordán Katica vagyok, Pécsről, nagycsaládos szabadfoglalkozású édesanya, leginkább képzőművész.

Régebben animációrajzolással foglalkoztam, újabban a képregény az a forma, amiben utol tudom érni a gondolataimat.

Egy éve már talán, hogy kislányom kérésére elkezdtem lerajzolni a legkedvesebb Cseh Tamás-dalokat képregény formájában, hogy ő is jobban megérthesse. Ebből lett ez a különösen kedves (vagy kedvesen különös) sorozat, ami a legjobb apropóból született, azaz: csak úgy.

Szeretettel ajánlom minden gyereknek, aki szereti Cseh Tamás dalait, vagy aki most készül éppen megszeretni.

És természetesen az ő szüleiknek is.

A képVIDÉK program célja, Háromszék falvait képileg dokumentáló, de ugyanakkor művészi értékű fotóarchívum létrehozása.

Megörökített helyszínek: Bodok, Illyefalva, Zágon, Zabola, Zalán, Bikfalva, Szacsva, Egerpatak, Gelence, Haraly, Tamásfalva, Kövár, Csernáton, Ikafalva, Angyalos, Szentkirály, Bölön, Futásfalva, Erdőfüle ...

2010. augusztus 5-én, a harmadik Ördögkatlanon három új hordót avatunk!
„Pécsi Nagyok"-at kértük fel egy-egy Művészi Hordó megalkotására, hogy mintegy „ujjgyakorlatként" nyomot hagyjanak egy-egy művészi hordón, s így gazdagítsák a Művészi Hordó tárlatot.
A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt 2010-es fővárosi év végére tartogatja a művészek életmű kiállítását.

Pinczehelyi Sándor - Munkácsy-díj (1989), Érdemes művész (2004), Kiváló művész (2009)
A Művészi Hordó projekt során már sok baráti segítséget kaptunk tőle, így adta magát, hogy végre egy hamisítatlan Pinczehelyi Sándor - hordó is elkészüljön!
Művészeti pályája rendkívül összetett és sokirányú: grafikus, plakáttervező, a Pécsi Műhely néven ismertté vált avantgárd csoport tagja, festő, művészeti szervező. Munkásságáról 1997-ben jelent meg kismonográfia, illetve saját kiadásában egy Pinczehelyi Graphic Design 1970-2000 című könyv, ezért 2010-ben egy, az egész életművét feldolgozó monográfiát adnak ki. Életmű kiállítása 2010 végén nyílik a Zsolnay Kulturális Negyed Nagy Kiállítóterében.

Gellér B. István - Munkácsy-díj (1999), 2009: a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetés (2009)
"Növekvő Város" című projektjével egyéni mitológiát teremtett, egy letűnt világ, nem létező ősi kultúra archeológiai feltárása, néprajzi, kultúrtörténeti feldolgozása által. Művei 2010. november 26 - december 30-ig a Pécsi Galériában lesznek láthatóak, míg ebben az évben egy monográfia is megjelenik munkásságáról.

Megyer Márta
„Megyer Márta szobrai feltámadnak, elindulnak és felidéznek valamit, amikor még bizonyos arányok léteztek és volt még valóság egy megélhető világban." /Bogdándy Zoltán-Szultán/
Használati tárgyakból készít szobrokat a Szabadszállási tanyavilágban. 2009-ben találkoztunk először a hordó projekt kapcsán. Kicsit „kilógott" a többi hordóművész közül, hiszen ő nem kishordókból (azaz 225 literes barrique hordókból), hanem a hatalmas, régi ászokhordókból készítette szobrát, a Fekete-hegy őrét, ami azóta is vigyáz ránk. Annyira „egymásba szerettünk", hogy idén is felkértük, ám most nem donga-szobrászként, hanem hordó-művészként mutatkozik be! (Persze nem tud teljesen kibújni a bőréből, ahogy a mű címe - Donga-rétegek - is jelzi:).

Egy évvel ezelőtt indult az Ördögkatlan Fesztivál és MEDIAWAVE együttműködése, melynek részeként a győri alapítvány nemcsak zenei programot szervezett kisharsányi helyszíneken, de itt valósította meg nyári művészeti táborát is. Idén újra lesz műhelymunka és a tavaly készült munkák is kiállításra kerülnek. A fotókon témája helyi ihletésű, reményeink szerint a falu közössége örömmel látja majd magát viszont fotón s videón egyaránt.

Dr. Szász János fotóművész (1925 - 2005) Pécsett élt és alkotott. A jogi diploma megszerzése után édesapja tábornoki rangja miatt nem válhat ügyvéddé, így nagy szerelme, a fotó felé fordul és doctor jurisként beül a tanoncok mellé az iskolapadba. Az indulás rányomja a bélyegét a pályájára is: a „dokit" soha nem fogadja be teljesen a fotósszakma, hagyatékát feldolgozatlanul, méltatlan állapotban találja meg a család a művész halálát követően egy nagy szekrényben és a padláson.

A hagyaték egy részét a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa "elveszőfélben lévő pécsi értékek" hívómondatra beadott nyertes pályázatunkból állítottuk ki 2008-ban a Parti Galériában. A kiállítás fogadtatása kiváló volt - az art portal „Magyarország egyik legjelentősebb fotóművészé"-nek nevezte az alkotót, meghívások érkeztek számos külföldi helyszínre, így Szerbiába és Hollandiába, illetve külföldi magyar kulturális intézetekbe - Bécsbe, Londonba, Stuttgartba, Új-Delhibe 2010-ben, Berlinbe és Párizsba, illetve előreláthatólag New Yorkba 2011-ben.

A képek arra törekednek, hogy megtalálják a ritmust, a harmóniát, az örökkévalót a körülöttünk levő világban. Az, hogy népi környezetben, vagy az ezeket pusztító hatvanas-hetvenes évekbeli építészetben, számára szinte mindegy - így alakul át a művész szeme objektívvá, így válik eltiltott jogászból fotóssá, személyes tragédiája lábjegyzetté. Éppen ebben a két világban alkotott maradandót - Népi építészetünk nyomában c. könyve az 1976-os „Szép Könyv"-díjat nyeri el.

A londoni Magyar Kulturális Központ mint az „EKF talán legjelentősebb művészeti felfedezése" ünnepli az anyagot, nagyszabású pályázatot ír ki brit művészeti akadémiák diákjai számára, melyben a Szász-képek újragondolását, a sajátos képi világra való reflektálást kéri az alkotóktól. A pályázat része az Ördögkatlan Fesztiválon a Vylyan szőlőlankáin megrendezett szabadtéri kiállítás, melyen a pályázat első helyezettje személyesen is részt vehet.

Képek, amelyek sokat mesélnek a divatról, a korokról, a sztárokról.
A fényképezés felfedezése óta mindez a fotókon is tetten érhető: az ember, a divat, a fotográfiai stílusok és a környezet változásai.

A fotográfia és a sajtó fejlődésével a múlt század húszas éveiben megjelennek az első divatlapok, és lassan kialakul egy új iparág.

Megjelennek az első női lapok, a magazinok, és diktálják a divatot. Számos lap máig él, és uralja a piacot.

Fogalommá válik, az ELLE, a VOUGE, a HARPER'S BAZAAR.

A tárlat azoknak a magyar fotográfusoknak a munkáiból mutat be válogatást, akik ennek a műfajnak a mestereivé váltak idehaza és külföldön a múlt századtól napjainkig. Ők a fotográfia más területén is számtalan kiváló művet alkottak.

Olyan mesterek képei kerülnek bemutatásra, mint például Angelo, Escher Károly, Gink Károly, Halmi Béla, Inkey Tibor, Kallós Oszkár, Kálmán Béla, Kublin János, Kublin Tamás, Lajos György, Munkácsy Márton, Pécsi József, Robert Capa, Rónai Dénes, Rozgonyi Dezső, Samai Antónia, Seidner Zoltán, Sziklai Dezső, Vajda M. Pál, Várkonyi László.

A nagy mesterek alkotásai közül többek között látható Munkácsi Márton Marlene Dietrichről 1940-ben készített fotója, Robert Capa 1948-as felvétele a Budapesti Ipari Vásár Divatbemutatójáról, Friedmann Endre 1968-ban készített fotója Gábor Zsazsáról Budapesten a Rothschild Szalonban, Angelo Pál felvétele Márkus Emiliáról 1929-ben, és Horty Istvánné, Edelsheim-Gyulai Ilona grófnőről 1940-ben. Felidézhetjük az 1930-as évek női viseletét, az 1940-es évek fürdőruhadivatját, az 1970-es, az 1980-as évek divatját és rácsodálkozhatunk a fiatal fotográfusok kiváló munkáira, akik nem csupán itthon, de a divatvilág meghatározó helyszínein, Milánóban, Londonban, Párizsban és New Yorkban dolgoznak.

A kiállítás a Kurt Lewin Alapítvány 100 Legszegényebb kiadványának fotóanyagából a szegénység „sokarcúságáról", kitaszítottságról

„A 100 legszegényebb a teljesség igénye nélkül készült. A szegénység számtalan arca közül száz fotón és rövid szövegeken keresztül mutatunk meg néhányat. Tíz téma mentén olyan emberek és közösségek életébe nyújtunk betekintést, akik eltérő helyzetük, körülményeik ellenére hasonló nehézségekkel küzdenek.

Sokszor nehéz eldönteni, hogy sorsunk alakulását illetően mennyiben vagyunk felelősek, illetve áldozatok. Ha azonban nem ítélkezni akarunk azok felett, akiknek nincsen munkájuk vagy lakásuk, akik kábítószert használnak, vagy a testüket árusítják, esetleg börtönbüntetésüket töltik, hanem próbáljuk megismerni és megérteni őket, az hasznunkra válhat. Félrefordíthatjuk ugyanis a fejünket, ha a szegénység bármely formájával találkozunk, ám így sem a szegényeken nem tudunk segíteni, sem magunkat, szeretteinket nem tudjuk megvédeni attól, hogy hasonló helyzetekbe kerüljünk. A szegénység közel van. Bármikor utolérhet minket egy bedőlt banki hitel, egy baleset, egy tönkrement kapcsolat, egy elveszített állás képében. A veszélyeket azonban nagyobb valószínűséggel tudjuk elkerülni, ha természetüket megismerve, körültekintőbben alakítjuk életünket. Ugyanakkor nemcsak saját magunkkal szemben van felelősségünk, hanem szűkebb és tágabb környezetünk iránt is. Mindez nem csak pénz és hatalom kérdése. Mindannyian képesek vagyunk arra, hogy a körülöttünk élő szegények életét jobbá tegyük, és támogassuk őket abban, hogy magukon is segíthessenek. Önkéntes munkával, egy nem használt tárgy továbbajándékozásával, egy mosollyal is sokat tehetünk."

Illés Márton

Kurt Lewin Alapítvány

"Rózsakerti Anita "szobrai" ámulatba ejtik az embert. Látja, hogy kerámia, meg hogy szobor, de mi is ez pontosan? Melyik művészeti kategória képviselője Rózsakerti Anita? Anita kategóriát teremtett, teljesen egyedi szobor- alkotási módszerével,
ugyanis kerámiababái korongozva születnek, nem pedig formába öntéssel."

További információ: www.rozsakertigaleria.hu

Dj-szettek a pincesori kisszinpadon

Különböző zenei szettek és finom borok, borász- és művész dj-kkel (Hárságyi B., Kollár P, Haraszti F., Kohut B.,) fény-, és hangulat vetítés a pincék falára by Roham galéria (Rechnitzer Zsófi, Bánki Ákos).

Fény-üveg interaktív zene-fény írás a Hárságyi pincében

Performerek:
Görömbei Luca - üvegtervező művész
Korai Zsolt - médiaművész

Helyszín: Pincesor 23

www.lucagorombei.com

Palkonyán „A gyerek és a sár" címmel kiállítás nyílik a III. kerámia tábor anyagából a Fő u 77-ben augusztus 5-én 17 órakor. A megnyitón bemutatkoznak az alkotók, elmesélik a tábori élményeiket valamint zeneszó és rágcsálnivaló várja az érdeklődőket.

A táborban a gyerekek elsajátították a természetes alapanyagok, elsősorban a Földanya adta sár, agyag használatát formázását. A kiállításon bemutatjuk az elkészült műveket az alkotók jelenlétében, majd hazaviszik az alkotásokat.

A csoportos kiállítás egy kreatív szerveződés, a pécsi LABOR művészeinek munkáit mutatja be. A tárlat változatos médiumokon keresztül, fotó, film, festmény, szobor és installáció formájában, szimbolista eszközökkel üzen. Titokzatosság, rejtély valamint humor és cinizmus jellemzi a laboránsok kisharsányi kísérleti kultúrterét.

Kiállítók:
Fejes István I Gerő Ambrus I Gesztics Norbert (Bört) I Rácz Lívia I Joó Irma I Kanics Dorottya I Korányi Barna I Lődör Dániel I Nagy Sarolta I Pamuki Krisztián I Szolga Hajnal (Szaffi) I Thorday Filoména I Vörös Jutka

Megnyitó:
2010. augusztus 5. 16.00
Megnyitja: Szuhay Márton

Helyszín: Kisharsány, Petőfi Sándor utca, Orvosi Rendelőintézet

Nyitvatartás:
2010. augusztus 4 - 8, 11.00 - 18.00